Az üzem kapacitása évi félmillió sertés vágását-feldolgozását, 40-45 ezer tonna hús előállítását teszi lehetővé. A Kométa csak válogatott alapanyagot vesz át a partnereitől akikkel hosszú távú együttműködési megállapodást is kötött. A Kométa saját, országos viszonylatban is példaértékű sertéstenyésztő telepet is üzemeltet, ahol az ismert fajoknál nagyobb hozamú, ízletesebb és porhanyósabb húsú sertéseket hizlalnak. A hús előállítása szigorú egészségügyi előírások, és a Kométa szakembereinek ellenőrzése mellett történik.   A minőségirányítás a kaposvári üzemben a szakemberek napi munkájának természetes részét képezi, amit az ISO 9001: 2000 tanúsítvány is dokumentál. A Kométa az ISO 9001, a BRC és a HACCP rendszerek alkalmazásával garantálja, hogy termékei a legmagasabb fokú élelmiszer-biztonságot és a legteljesebb élvezetet nyújtsák a fogyasztóknak. A gyártás megfelel az Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó követelményrendszereinek is.

Mi a HACCP?
A HACCP nemzetközileg elfogadott, szisztematikus módszer az élelmiszerek biztonságának megteremtésére a lehetséges kockázatok, veszélyek megállapítása, értékelése és kezelése révén. A HACCP tulajdonképpen a rendszer eredeti angol nevének rövidítése: Hazard Analysis Critical Control Point, azaz Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási Pontok. Mivel az eredeti HACCP rövidítést nehéz kiejteni, sokan "becézik" HAPCI-nak is. A HACCP rendszert a hatvanas években az amerikai űrkutatási program keretében fejlesztette ki a Pillsbury az űrkutatási Hivatallal (NASA) és a hadsereg Natick laboratóriumával közösen. Céljuk az volt, hogy az űrhajósokat szennyezés-mentes, biztonságos élelmiszerekkel lássák el az űrutazás során, melyet a hagyományos végtermék-ellenőrzési módszerekkel nem lehetett biztosítani. Az új szemléletű élelmiszer-biztonsági rendszer elveit 1971-ben hozták nyilvánosságra. A konzervipari termékeknél már 1973-tól kezdve bevezették, de általános élelmiszer-ipari alkalmazása csak a nyolcvanas évek közepétől kezdett gyorsan terjedni. A FAO/WHO Codex Alimentarius Bizottság HACCP irányelveit 1993-ban adták ki. Ezt tekintik a HACCP módszertan nemzetközi alapdokumentációjának. Ennek a megfelelője a Magyar Élelmiszerkönyv 1-2-18/1993. számú előírása.

Miért fontos a HACCP?
A rendeletek megszületésének okai a hétköznapokban keresendők, hiszen világszerte egyre több élelmiszer eredetű megbetegedést észlelnek. A globalizálódó élelmiszer kereskedelem révén egy-egy veszélyforrás váratlanul tűnik fel és okoz nem várt megbetegedéseket. Az ilyen megbetegedések és fertőzések kiszűrésére a HACCP rendszert egyre szélesebb körben alkalmazzák valamennyi, az élelmiszerek előállításával, forgalmazásával és a vendéglátással kapcsolatos tevékenység során.

A HACCP rendszer kialakítása hét alapelvre épül:
A veszélyelemzés végzése A Kritikus Szabályozási Pontok (CCP-k) meghatározása A kritikus határérték(ek) megállapítása A CCP szabályozását felügyelő rendszer felállítása Azon helyesbítő tevékenység meghatározása, melyet akkor kell elvégezni, ha a felügyelet azt jelzi, hogy egy adott CCP nem áll szabályozás alatt. Az igazolásra szolgáló eljárások megállapítása, annak megerősítésére, hogy a HACCP-rendszer hatékonyan működik Olyan dokumentáció létrehozása, amely tartalmaz ezen alapelvekhez és alkalmazásukhoz tartozó minden eljárást és nyilvántartást. A HACCP rendszernek igen lényeges jellegzetessége, hogy adott termékre, termékcsoportra, technológiára az adott körülmények között kell a veszélyelemzést elvégezni, és a rendszert kidolgozni.    Ezért nem lehetséges egy általános, minden hasonló tevékenységet végző szervezetre alkalmazható rendszerdokumentáció kidolgozása, hanem minden esetben az egyedi adottságok, feltételek részletes vizsgálata szükséges.